Elindult az MSZP győri irodájában a Quaestor károsultak segítése. Váratlan mennyiségű ember keresett meg minket. A sorban állók keserűen beszélgettek egymással, de helyzetüket a tragédia ellenére méltósággal viselték. Az egyik panaszos küldte nekünk ezt a levelet, miután hallott Tarsoly Csaba ETO-mentő akciójáról.
„Tisztelt Tarsoly Úr!
Engedje meg, hogy győriként és futballszerető emberként így, ismeretlenül is köszönetet mondjak Önnek, amiért a napokban személyesen is felkereste hőn szeretett csapatunkat, hogy megnyugtassa és tájékoztassa őket a kialakult helyzetről, amelyet lássuk be, mégiscsak Ön okozott.
Feltételezem, a tervei között szerepel, hogy valamelyik hétvégén (oh, de kis butus vagyok, hát vasárnap senki sem dolgozik, Ön is biztos templomba megy – mondjuk gyónni), szóval a jövő heti programjai között szerepel az is, hogy meglátogatja azt a 63 éves hölgyet, aki évek óta azért kuporgatta össze a kis pénzét, hogy így segítsen lakást venni a felnőtt lányának. Aztán elsétál ahhoz a 70 éves nénihez, aki azért rakott félre, hogy ki tudják fizetni az unokája egyetemi tandíját. A csudába, ilyen szó meg nincs, az EMMI ugye megmondta, ott meg csak tudják.
Szóval, az a néni azért rakott félre, hogy a „tandíjmentes felsőoktatás” költségeit fedezni tudják.
És Tarsoly Úr, ki ne hagyja azt a bácsit, aki pedig azért bízta Önökre a hosszú évek kemény munkájával megszerzett pénzét, hogy később ebből fizesse magának előbb a házi ápolót, aztán majd a saját temetését.
Igen. Biztos vagyok benne, hogy ezek a látogatások ott sorakoznak a heti teendői között.
Marika néninek és Józsi bácsinak ugyanis édesmindegy, hogy az éppen ki tudja, hányadik helyen álló ETO játékosainak lelkivilága pillanatnyilag milyen. (Bár az tényleg szörnyű lehet, hogy most mehetnek gyalog vagy busszal a fiúk az edzésre –, hát mégis hogyan nyerünk így BL-t, kérem szépen?!).
Marika néni és Józsi bácsi viszont egy élet munkáját siratja most.
Nem kicsit.
Nagyon!
Láttam.