Gyermekszegénységről
fehéren – feketén (Korózs Lajos)

A közelmúltban az Európai Unió és az OECD is készített felmérést a gyermekek jól-létéről. Nagyon érdekes indikátorrendszert kidolgozva. Most nem a standard Leekeni-indikátorokat vették alapul. Talán így árnyaltabb képet is kaphatunk az EU és a legfejlettebb államokat tömörítő szervezet megállapításairól. Véleményemet, ezen kutatásokra alapoztam, de nem csak arra!

Kilenc komplex indikátort mért az OECD:

  1. a szegénységet,
  2. az éhínséget,
  3. az egészséges életet,
  4. a minőségi oktatást,
  5. a megfelelő munkát és gazdasági növekedést,
  6. az egyenlőtlenségeket,
  7. a biztonságos és fenntartható településeket,
  8. a fenntartható fogyasztást és termelést,
  9. a békés, igazságos társadalmakat és hatékony, elszámoltatható intézményeket mérték.
Itt ( hazánkon kívül 40 országot mértek) a 32. helyen vagyunk!

Az EU felmérése 7 dimenzióban vizsgálódott:

Az egészséges táplálkozást, megfelelő ruházkodást, oktatást, szabadidős tevékenységeket, társas kapcsolatokat, információkhoz való hozzáférést, és a lakhatást.
Azokat tekintik többszörösen megfosztottnak, akiknél ezekből legalább kettő nem kielégítően teljesül. Itt a gyerekek 58 %-a többszörös megfosztottságban él, ami a 3. legrosszabb eredmény az EU tagállamai között (magyarul: a 26. legszegényebb állam vagyunk a gyermek jól-lét kapcsán a 28 tagállamból).

Az EU és az OECD felmérésének legfontosabb megállapításai:

  • Magyarországon a 0-17 évesek 25 százaléka él relatív jövedelmi szegénységben.
  • Legnagyobb tragédia, hogy a középiskolás korú gyermekek 7%-a se nem tanul, se nem dolgozik. Ebben nincs benne a 16 éves korban iskolát elhagyó közmunkás gyermekek száma!
  • A 18 évesnél fiatalabbak 16 százaléka pedig olyan háztartásban él, ahol egyetlen felnőttnek sincs munkája.
  • Hazánkban a gyerekek 58 %-a többszörös megfosztottságban él, ami a 3. legrosszabb eredmény az EU tagállamai között (Magyarország a 26. legszegényebb állam a 28-ból).
  • Minden negyedik gyerek szegénységben él Magyarországon.
  • Magyarország a gyerekek egészségét tekintve a 30. lett az OECD felmérés alapján.
  • A legsúlyosabb problémákat nálunk a kamaszok túlzott alkohol fogyasztása (4. legrosszabb eredmény) és a korai gyermekvállalást veti fel.
  • Az egyenlőtlenségek Izlandon és Norvégiában a legkisebbek, Bulgáriában és Mexikóban a legnagyobbak. Magyarország a rangsorban a 33.
  • A legjobb, 17. helyezést hazánk a békés, igazságos társadalmak és hatékony, elszámoltatható intézmények indikátora alapján érte el, amely a szándékos gyerekgyilkosságok számát és a 15 évesnél fiatalabb lányokat érő fizikai bántalmazás arányát is figyelembe veszi.
  • Az esetek jelentős része ugyanakkor, rejtve marad (2016-ban történt a jó hírű gyermekotthon igazgatójával szembeni szexuális visszaélés vádja, továbbá egy 2 éves kislány sérelmére elkövetett szexuális erőszak, ombudsmani jelentések összekötözött kezű és szekrénybe zárt gyerekekről vagy a halálra éheztetett gyöngyösi és a recski gyerek ügyében megállapítható szakmai felelősségről csak a handabanda jelent meg)!

Nemzetközi kitekintés:

  • Alapvetően azok az államok – a skandináv országok, Németország és Svájc – teljesítenek jól, amelyek egyébként is élen járnak a fejlesztési programokban.
  • Kevésbé jó eredményeket mutatnak ugyanakkor az alacsonyabb jövedelmű államok, mint például Románia, Bulgária és Chile.
  • Az országok magasabb jövedelme nem vezet automatikusan az összes gyerek jobb helyzetéhez, sőt még növelheti is az egyenlőtlenségeket.
  • Ezekben az államokban ugyanis minden ötödik gyerek relatív jövedelmi szegénységben él, és átlagosan minden nyolcadik gyerek táplálkozásának biztonsága veszélyeztetett.
  • Norvégiában minden 10. míg Romániában minden harmadik gyerek bizonyult szegénynek.

További magyarázatok a magyar helyzethez:

  • A magyarok nagyon sokat dolgoznak, még sincs elég pénze a családoknak.
  • Az OECD tagállamok között a öt legtöbbet dolgozók között a magyar (chile, mexikó, magyar, görög,orosz).
  • A legszegényebb réteg háztartásai esetében a szociális jövedelmek a bruttó jövedelem kicsit több mint felét tették ki, míg minden más rétegnél ez az arány 20 és 30% közötti. Ennek megfelelően a legalacsonyabb jövedelműek körében a bevételeik sokkal kisebb hányada származik munkából: csupán 44%. Ez a jövedelemszerkezet rendkívül kedvezőtlen, megnehezíti a szegénységből való kitörést.
  • A háztartások jövedelmi helyzete jelentősen eltér, attól függően, hogy milyen a családszerkezetük. A legjelentősebb differenciáló tényező, hogy nevelnek-e gyermeket a háztartásban. Sajnos ma a gyermek vállalása maga szegénységi tényező!

Öt dolog, mely a szegény gyermekek számára csak álom:

  • Jó lenne, ha lenne villany: 200 ezer gyerek él olyan háztartásban, ahol nincs elektromos áram. Ebből adódik, hogy nincs semmi olyan berendezés, ami árammal működik: nincs mosógép, rádió, Tv, számítógép. Inger szegény környezetben a gyerekek nem kapnak információt az őket körül vevő világról. Este olvasni, tanulni sem tudnak, hiszen mire hazaérnek az iskolából sötét van.
  • Jó lenne, ha lenne fürdőszoba és WC : Több, mint 110 ezer gyerek él olyan háztartásban, ahol nincs fürdőszoba. Továbbá 150 ezer pedig olyanban, ahol nincs WC. A legtöbb érintett háztartásban vezetékes víz sincs. A szegényeket úgy „nevelik”, hogy a közkutakat is elzárják. Az itt felnövő gyerekek az óvodában, iskolában találkoznak először mosdókagylóval, és vízöblítéses wc-vel. Legtöbbjüket meg kell tanítani ezeket használni.
  • Jó lenne egyszer divatos ruhát venni: a szegény gyermek még soha nem kapott ilyet. Nem márkás ruhákról beszélünk, mindössze divatosról. Itt nem a legújabb Nike cipőről vagy iPhone7-ről van szó! Ezeknek a gyerekeknek az egyik legnagyobb álma, hogy a kínai boltból vagy a turkálóból kapjanak egy új, „divatos” ruhát. A legtöbbjük a jótékonysági szervezetektől kapott, a testvérek által kinőtt használt ruhákban jár. Ők soha az életében nem kaptak még egyetlen új ruhadarabot sem.
  • Jó lenne déli gyümölcsöt enni: A nehéz körülmények között élő szülőknek még az étkezés megoldása is problémát jelent, így az asztalra leginkább csak vakaró, kenyér, tészta és krumpli kerül. Vannak Magyarországon olyan gyerekek, akik soha életükben nem ettek még narancsot, kivit vagy banánt.
  • De jó lenn egyszer moziba, cirkuszba vagy színházba menni: A nélkülöző gyerek még életében nem járt moziban, színházban, és az osztálykirándulásokról is le kell mondaniuk. A szülők nem tudják befizetni a részvételi díjat. Ha lenne plusz pénzük, akkor jól laknának. Egy osztály kirándulás, egy színházi vagy cirkuszi előadás életük legnagyobb álma.

Nagyobb a baj, mint ahogy az látszik!

A 2017-ben megjelent és a 2016 évet értékelő gyermekjogi jelentés rámutatott néhány igen súlyos problémára. Többek között:
  • A magyar iskolarendszer a kutatási eredmények szerint növeli a társadalmi különbségeket, és a szegénységben élő gyermekek közül közel 200 ezer gyerek nem jut hozzá minőségi oktatáshoz.
  • A hátrányos helyzetű gyermekek száma egyik évről a másikra megfeleződött, de nem a mutatók jelentős javulása miatt, hanem a statisztikai módszertan önkényes megváltoztatása végett.
  • A gyerekek „eltűnése” a rendszerekből, statisztikákból a gyermekszegénység mellett a gyermekvédelemben is megjelent problémaként.
  • A gyermekvédelmi rendszer korábbi átalakítása miatt elsősorban a kistelepüléseken élő gyerekek veszélyeztetett helyzete észrevétlen marad.
  • Csak becsülni lehet (ezres nagyságrend) azon gyermekek számát, akik rejtve maradnak minden felmérés, oktatási vagy szociális intézmény előtt –hajléktalan családban nevelkednek, átmeneti szálláson élnek, iratokkal nem rendelkeznek, iskolába nem járnak.

Ugye nem ilyen Magyarországon szeretnénk élni?

Forrás.

Posted in:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.