Tisztelt Ünneplők, Kedves Barátaim!
Ma negyed évszázada, hogy 25 évvel ezelőtti nemzeti ünnepünkön, pár héttel a sorsfordító, rendszerváltó országgyűlési választások előtt reméltük, hittük, hogy másfél évszázad után, a Márciusi Ifjak követelései valósággá válnak.
Szabad lesz a szó, szabad a sajtó, nem lesznek idegen csapatok Magyarország földjén. Hittük, hogy a rend őre nem hatalmat védi, hanem minket, hogy a bírák és ügyészek csak a törvények szerint az igazság szellemében használják jogosítványaikat.
Nincs olyan magyar, aki nem ismeri Petőfi versét – ami újra élő, aktuális…
Feltette kérdést – „Rabok legyünk vagy szabadok?” – a válasz: ma rabok nem vagyunk, de nem vagyunk szabadok sem. Újra a hatalom akarja megmondani mit nézzünk, mit olvasunk, gyerekeink a történelemben mit tanulhatnak, mit gondoljunk, sőt már azt is, mikor menjünk vásárolni. Nem vagyunk szabadok, mert újra éljük a demokráciától oly idegen többség diktatúráját – a bolsevizmust – még ha szabad választáson nyerte is el a többség a hatalom gyakorlásának jogát.
Petőfi másik mondatai: „Talpra magyar! Hí a haza!” Igen, ma újra veszélyben a haza szabadsága, ha nem is fegyveres hadak állnak a határon, hanem a 21. század modern hódításának nyitnak kaput idegen érdekek szolgálatában a hatalomtól, a szerzéstől megvadult, magukat magyarnak nevező erők.
Akik ma itt vagyunk, azért jöttünk el a szabad demokrácia híveként, a nép érdekeit szolgáló baloldaliként, szocialistaként, hogy magasra emeljük fáklyáinkat, mutassuk a fényt a Fidesz-Jobbik sötétségében, van helyes irány.
A Fidesz előbb a belpolitikában forgott-pörgött körbe a politikai paletta minden irányába, most kormányzó erőként az országot forgatja-pörgeti nyugatról-keletre – aztán új ötlettel délre. Pörög-forog, mert a hatalom beteg akarásán kívül számára nincs más, ami fontos lenne. A haza csak terep, a népe csak díszlet.
Magyarország már 1848-ban sem kelet felé fordult. Petőfi, Kossuth és a többiek európai eszmékért küzdöttek. Keletről azok jöttek, akik segítségével leverték a szabadság eszméjét, reményét.
Petőfi annak idején azt kiáltotta: „Világszabadság!”
Ma ez itt, úgy hangzik – szabad nemzetek Európája. Ahol a Fidesz nem érzi jól magát. Mert csak az a nemzet szabad, amelynek polgárai szabadok. Magyarországon pedig ma ismét félelem fékezi a nyelvet a polgár szájában, a tollat az újságíró papírján, a jog védelmét az ügyész előtt. A rendőr újra hatalom szolgája. Mást akarnak ők mutatni nekünk.
Az Ő Európából kivezető útjuk irányát.
Emeljük hát magasra a fáklyáinkat, mutassunk irányt 1848 március 15-e szellemében minden hazáját felelőséggel szerető honfitársunknak.
Talpra Magyar!
Hí a Haza!
Itt az idő…..
Eredics Imre
elnök
MSZP Győr és környéke szervezet