Elviekben minden ellenzéki párt. Persze. Nyilván. Csakhogy akkor miért nem tesznek úgy, mintha valóban ez lenne a céljuk? Miért nem azt az egy utat járják, amely valóban járható és elvezet a Nemzeti Együttműködés Rendszerének leváltásához?
Mert több út létezik!- mondják. Több út azonban csak akkor létezik, ha az okoz boldogságot, hogy 1%-ról 2%-os párttá, ne adj Isten, 3%-os párttá lehet duzzadni, és a választások után csillogó szemmel bele lehet mondani a kamerákba: megháromszoroztuk a szavazóink számát! És azt valóban meg. Az ország jövőjét pedig lenulláztuk. Szavazóinkat, a Fidesz kormánnyal elégedetleneket csaptuk be.
Hogyan jöhet létre ez a helyzet? Egyrészről induljon mindenki külön. Ma már talán azért annyira senki sem hülye, hogy ezt tényleg elhiggye, komolyan vegye. Pontosabban, de: a Momentum. Egész pontosan ők sem hiszik, csak egyelőre nincs más lehetőségük. Hinniük kell.
A választások elvesztésre szintén jó módszernek tűnik a koordinált jelöltállítás. Miről is szól ez? Az egyéni választókerületekben a legesélyesebb ellenzéki jelöltet indítjuk, az országos listán pedig minden párt önállóan szerepel. Ugye milyen jól hangzik, és milyen demokratikus! Csakhogy ez az együttműködési rendszer alkalmatlan arra, hogy meghozza a Fidesz bukását.
Nem szeretnék hosszú és unalmas matekba belemenni, de a koordinált jelöltállítással az ellenzék kapásból lemond 27 egyéni választókerületről, ugyanis ahhoz, hogy önállóan országos listát állítson egy párt, 27 önálló egyéni jelöltre van szükség. Mit is jelent ez?
Vegyünk egy példát! Győr 1. és 2. választókerülete közül valamelyik esélyes arra, hogy a koordinált jelöltállítás esetén megy a levesbe, azaz ott nem lesz közös egyéni jelölt, hanem az összes ellenzéki párt jelöltje ott lesz a szavazólapon. Ennek az együttműködési rendszernek az álságos voltát kitűnően megmutatja a győri Földes Gábor utca helyzete. A páros oldal ugyanis az 1.-hez, míg a páratlan oldal a 2. választókerülethez tartozik. A koordinált jelöltállítás esetén tehát azt kell, hogy mondjuk: kedves győriek, azoknak, akik a páros oldalon laknak, szeretnénk a szavazataira számítani, azoknak a jövőjét szeretnénk megmenteni, viszont a páratlan oldalon élő emberekre nincs szükségünk, fojtogassa őket csak tovább a Fidesz.
Ha ilyen előfordulhat, és előfordulhat, akkor a koordinált jelöltállítás miért érdeke bármelyik demokratikus ellenzéki pártnak? Mert ők nem választást akarnak nyerni, hanem parlamentbe szeretnének kerülni, illetve „ki a legerősebb kispárt versenyt” szeretnének játszani. Fent írtam már: ha a 2%-os támogatottság 4%-ra nő, az siker, ha éppenhogy becsúszunk a parlamentbe, akkor már pukkanhatnak a pezsgők a pártszékházban! Ez mind elfogadható, van ilyen politikai lépés. Csak akkor tessék ezt mondani a választónak: bocs, mi nem szeretnénk Orbánt leváltani, nekünk jó ez a Fidesz-rezsim, mi magunkat szeretnénk csupán fényezni. Ez így lenne tisztességes.
És akkor mi van az MSZP-vel? Hát nagyon úgy tűnik, nekik egyáltalán nem jó a koordinált a jelöltállítás. Több okból sem. Az MSZP-nek csak az lehet a siker, ha megbuktatja a Fideszt. Neki ugyanis nem kell bizonyítania, hogy képes a parlamentbe jutni, mert képes. A szocialistáknak csak bejutni a parlamentbe, mondjuk ki: kudarc. Tehát az MSZP jelen pillanatban az egyetlen olyan párt, amelyiknek valódi motivációja van arra, hogy a Fideszt eltüntesse a hatalomból, és őszintén tudja az emberek szemébe mondani: mi kormányváltást szeretnénk, újra demokratikus köztársaságot!
Ehhez pedig nincs más megoldás, mint a teljes összefogás. Egyéni jelöltek esetében is, országos pártlista esetében is. Az egyéni jelölteket tartalmazó szavazólapon a demokratikus ellenzék közös jelöltjének, valamint a jobbikos, illetve a fideszes jelölt nevének kell szerepelnie, illetve az országos pártlistás szavazáson is három oszlop kell, hogy legyen: egyszer a demokratikus ellenzéké sok-sok logóval, továbbá a Jobbiké és a Fideszé.
Ha ez nem így valósul meg, akkor a választások során az MSZP-n kívül az összes demokratikus ellenzéki pártnak oda kell állni a szavazók elé, és a szemükbe kell mondani: mi igyekszünk jól járni, megsütni a kis pecsenyénket, de ti most nagyon úgy tűnik, meg fogjátok szívni. Ez van, de majd talán legközelebb nektek is összejön…
Füzi Judit